8 FIP-hez hasonló betegségek, amelyeket összetéveszthetnek a macskák fertőző hashártyagyulladásával (FIP)
A FIP tünetei sok betegséghez nagyon hasonlóak
A macskák fertőző hashártyagyulladásának (FIP) diagnosztizálása nagy kihívást jelenthet, mivel számos tünete közös a FIP-hez hasonló betegségekkel, amelyeket tévesen macskák fertőző hashártyagyulladásának lehet tekinteni. Ide tartozik a fogyás, gyengeség, letargia, láz, étvágytalanság és szemsérülések.
Mivel ezek az állapotok természetükben nagyon hasonlóak, fontos, hogy a helyes diagnózis felállításához állatorvoshoz forduljon. Ezenkívül a FIP-hez köthető Feline Coronavirus (FCoV) általában megtalálható a macskákban, még azokban is, amelyek egészségesek.
A diagnózis másik kihívása a vírus szisztémás hatása. Gyulladáshoz vezethet az egész testben, és több szervet is érinthet. A vírus a macska immunrendszerének különböző részeit célozza meg, beleértve a nyirokszövetet, a vérereket és a sejtek vonalát számos szervben. Ez szisztémás gyulladáshoz vezet, amely a test számos területét érinti.
Ez a több szervet érintő érintettség számos jelet és tünetet okozhat, beleértve a megnagyobbodott nyirokcsomókat vagy hasüreget, étvágytalanságot, csökkent aktivitási szintet vagy lázat, ami rendkívül megnehezíti a pontos diagnózist.
A téves diagnózis további egészségügyi komplikációkat okozó helytelen kezelést eredményezhet. Egyes esetekben a macskák a FIP előrehaladottabb stádiumai előtt nem mutatnak klinikai tüneteket, ezért a rutinszerű fizikális vizsgálat nem elegendő a kezdeti stádiumban történő azonosításhoz.
Az FCoV vírus szinte minden macskában jelen van.
A macskakoronavírus (FCoV) világszerte gyakori vírus, amely a macskáknál fordul elő, bár a környezettől függően eltérő gyakorisággal. Becslések szerint a macskák akár 80%-a is ki van téve az FCoV vírusnak, és hordozhatja a vírust anélkül, hogy klinikai tüneteket mutatna.
Ha azonban nagy számban van jelen, olyan fertőzéseket okozhat, mint a FIP. Ezért a szakértők egyetértenek abban, hogy a több macskát tartó macskatulajdonosok számára fontos a vírus gondos megfigyelése és nyomon követése – különösen a cicaházakban vagy menhelyeken, ahol a betegség terjedési aránya gyorsan magas lehet.
Ezen kívül megjegyzendő, hogy a vadmacskák is hordozzák az FCoV-t, ami arra utal, hogy a vírus globálisan vagy a fajok közötti közvetlen érintkezés, vagy a hasonló területeken élő madarak és kisemlősök által követett ürülékből vagy fertőzött porszemcsékből származó környezeti fertőzés útján terjed.
A FIP-hez társuló társbetegségek szintén nagyon gyakoriak.
A FIP gyakori társbetegségei közé tartozik a toxoplazmózis, FELV, FIV, FPV, gyulladásos bélbetegség, rák, macskák hemotrófiás mycoplasma fertőzése, limfóma, szívproblémák és májgyulladás.
Mivel a FIP társbetegségei más fertőző betegségekkel együtt jelentkezhetnek, ez tovább bonyolítja a pontos diagnosztikai következtetés elkülönítését.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a betegségeket, amelyek hasonló tüneteket mutatnak, mint a FIP, és amelyeket gyakran összetévesztenek a FIP-vel.
Toxoplazmózis
A toxoplazmózist a Toxoplasma gondii nevű parazita okozza, amely embereket és macskákat egyaránt megfertőzhet. Ez a vírus ugyanolyan gyakori, mint az FCoV a macskáknál. Ez a betegség olyan általános tüneteket okozhat, mint a láz, étvágytalanság és letargia, amelyek a FIP-ben is megjelennek. A macskáknál a FIP-hez hasonló neurológiai tünetek is jelentkezhetnek.
A toxoplazmózist a tünetek hasonlósága miatt gyakran tévesen FIP-nek diagnosztizálják. A macskák látens toxoplazma-reaktivációja tovább bonyolíthatja a diagnózist.
FELV
A Feline Leukemia Virus egy retrovírus, amely immunszupresszióhoz vezethet a macskáknál, míg a FIP egy immunmediált betegség, amelyet a Feline Coronavirus mutáns formája okoz. A FeLV számos más betegségre, köztük a FIP-re is hajlamosíthatja a macskákat.
Mindkét betegség esetében a vírusok a fertőzött macskák nyálával, orrváladékával, vizeletével, ürülékével és tejével ürülnek. A vírus macskáról macskára terjedhet harapott sebből, kölcsönös ápolás során, valamint az alomtálca és az etetőtál közös használata során.
A FeLV-vel fertőzött macskák hosszabb ideig normális életet élhetnek. A macskák túlélési ideje a FeLV diagnosztizálása után átlagosan 2,5 év, míg a FIP kezelés nélkül sokkal gyorsabban fejlődik.
FIV
Az FIV-t a macska immunhiány vírus okozza, amely a macska immunrendszerét károsítja. Sok tekintetben hasonlít az emberi HIV-re.
Az FIV fogékonyabbá teszi őket más fertőzésekre, és elsősorban harapással és fertőzött macskákkal való szoros érintkezéssel terjed. Mindkét betegség szisztémásan érinti a macskát. Az FIV a macskák immunrendszerét veszélyezteti, míg a FIP a gyulladás útján támadja meg a szervezetet.
Mindkét betegség fertőző is. Míg a FIV nem gyógyítható, a FIP a GS441524-gyel gyógyítható.
FPV
A Feline Panleukopenia Virus (FPV) és a Feline Infectious Peritonitis (FIP) egyaránt vírusos betegségek, amelyek a macskákat érinthetik. Mint ilyen, klinikai megjelenésük is hasonló lehet.
Az FPV-fertőzéssel kapcsolatos tünetek közé tartozhat a láz, a letargia, a hányás vagy a hasmenés, akárcsak a FIP esetében. Az egyes vírusok átviteli módja azonban eltérő.
Az FPV csak a fertőzött ürülékkel való érintkezés útján terjedhet, míg a FIP-hez kapcsolódó fertőzésekhez a jelek szerint a macskák közötti közvetlen érintkezés vagy közvetett átvitel szükséges az alom vagy az ételtálak útján.
Gyulladásos bélbetegség
A gyulladásos bélbetegség (IBD) és a FIP egyaránt súlyos macskabetegségek, amelyek hasonló tünetekkel járhatnak, de okuk, diagnózisuk és kezelésük eltérő.
Az IBD az emésztőrendszer gyulladásával járó krónikus betegség, amelyet immunmediált folyamat okoz. Felszívódási zavarokat, hányást, hasmenést és fogyást okoz a vékonybél nyálkahártya károsodása vagy irritációja miatt.
Másrészt a FIP-et a macskák koronavírusának bizonyos törzsei, például a FeCV fertőzése okozza. A FIP emésztési problémákat is okoz a bélrendszerben, ezért az IBD-hez hasonló tüneteket produkál.
Rák
A macskák rákját a kóros sejtek ellenőrizetlen növekedése okozza, ellentétben a FIP-vel, amelyet a macskák koronavírusának mutációja okoz. A rák tünetei típusonként eltérőek lehetnek, és látható csomókat, elváltozásokat vagy váladékozást okozhatnak; míg a FIP az egész testben kialakuló gyulladás miatt több testrészt érint, és étvágytalanságot, lázat, légzési problémákat és egyes esetekben folyadékgyülemet okoz.
Macskák hemotrófiás mikoplazmózisa
A macskák hemotrófiás mikoplazmózisa (FHM) és a FIP két olyan betegség, amely hasonló körülmények között érinti a macskákat. Mindkettő gyulladást okozhat a szervezetben, ami gyengeséghez, fogyáshoz, lázhoz, sárgasághoz, kiszáradáshoz és általános rossz közérzethez vezet.
A FIP-et azonban a macskák FCoV nevű koronavírusának fertőzése okozza, míg az FHM-t a sok macska torkában természetes módon előforduló mikoplazma nevű fertőző baktérium okozza.
Limfóma
A limfóma és a FIP két olyan, macskáknál gyakran előforduló betegség, amelyek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek, mivel mindkettő több testrész gyulladását okozza.
A limfóma a nyirokrendszerből kiinduló, rosszindulatú mutáció által okozott rákos megbetegedés, míg a FIP a Corona-vírussal összefüggő immunológiai betegség, amely a peritoneális membrán szivárgásához vezet.
A kezelések nagymértékben eltérnek attól függően, hogy a lymphoma vagy a FIP.
Szívproblémák
Ha macskákról van szó, a szív egészségét nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel ezek az állatok számos szív- és érrendszeri problémától szenvedhetnek. Mivel a FIP jellemzően szisztémás gyulladást okoz a szervezetben, közvetve hatással lehet a szívre, mint más szívbetegségek, például a hipertrófiás kardiomiopátia vagy a pangásos szívelégtelenség.
Fontos felismerni, hogy bár mindkét betegségnek vannak közös tünetei – többek között étvágytalanság, fogyás és láz -, működésük eléggé különbözik ahhoz, hogy különböző diagnosztikai vizsgálatokat igényeljen a végleges diagnózis felállításához.
Számos további vizsgálatra is szükség lehet egy esetleges szívprobléma esetén, beleértve a röntgenvizsgálatot és az elektrokardiográfiát.
Májgyulladás
A májgyulladás a szervezet természetes védekező mechanizmusa a betegségekkel és vírusokkal szemben, amelyek hosszabb távú szövődményekhez vezethetnek.
Fontos, hogy a macskatulajdonosok tisztában legyenek a májgyulladás és a FIP közötti különbséggel, mivel gyakran hasonló tünetekkel jelentkeznek, beleértve a rossz étvágyat, a letargiát, a sárgaságot és a csökkent energiaszintet.
A FIP májgyulladást is eredményez, valamint májproblémákat okoz. Túl könnyű azt gondolni, hogy ez csak egy májprobléma, pedig nem az.
Bakteriális hashártyagyulladás
A FIP-hez hasonlóan a bakteriális hashártyagyulladás is súlyos és potenciálisan életveszélyes állapot a macskáknál. Ez a hasüreg baktériumok által okozott gyulladása, amelynek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a FIP-hez, attól függően, hogy a betegség milyen előrehaladott állapotban van.
A bakteriális hashártyagyulladást leggyakrabban olyan bélbaktériumok okozzák, mint az E. coli vagy a szalmonella, amelyek rák, májbetegség, a szervezeten belüli védőrétegek károsodása, például trauma (pl. autóbaleset), paraziták, táplálkozási problémák, például ételallergia vagy intolerancia, valamint egyéb vírusfertőzések (beleértve a macskák immunhiányos vírusát) miatt kerülnek a belekbe vagy a véráramba, amelyek korábban meggyengítették a macskák immunrendszerét.
Bakteriális mellhártyagyulladás
A bakteriális mellhártyagyulladás a mellhártya fertőzése, amely egy vékony szövetréteg, amely egy zsákot alkot az egyes tüdők körül. A FIP-hez hasonló tüneteket okozhat. Mindkét betegség köhögést, légzési nehézséget vagy akár összeomlást is okozhat, ha nem kezelik.
Míg azonban a FIP általában egyszerre több szerv gyulladásához vezet, a bakteriális mellhártyagyulladás kifejezetten az alsó légutakat érinti, és összességében erősen lokalizált lehet, bár agresszív jellege miatt azonnali kezelést igényel.
A fertőzés diagnosztizálásához általában folyadékmintát kell gyűjteni a tüdő és a testüregek találkozásának helyéről, vagy a műtét során vett szövetminták vizsgálatát kell elvégezni.
A bakteriális mellhártyagyulladás kezelése gyakran intravénásan adott antibiotikumokból áll, ha lehetséges, valamint kiegészítő oxigénterápiából és egyéb támogató kezelésekből, a beteg súlyosságától függően.
Cryptococcosis
A kriptococcosis vagy kriptococcus betegség egy gombafertőzés, amelyet a talajban és a madárürülékben megtalálható Cryptococcus neoformans gombafaj okoz. A két betegség tünetei meglehetősen hasonlóak, beleértve a fogyást, lázat, étvágytalanságot és letargiát.
A neurológiai problémák jelei, mint például a fejbillentés és ataxia, szintén megjelenhetnek a kriptococcosis esetében.