A megfelelő adagolás kulcsfontosságú a FIP kezelésében. Fontos, hogy szigorúan kövesse az előírt adagolást, és azt ne állítsa be az állatorvossal való konzultáció nélkül.
A pontatlan adagolás hatástalan kezeléshez vagy akár a macska egészségére gyakorolt káros hatásokhoz is vezethet.

Ez a FIP leggyakrabban alkalmazott és a legjobban dokumentált kezelése. A FIP minden formájára hatásos (helyes adagolás mellett).

A tipikus protokoll 12 hetes (84 napos) folyamatos kezelés:

Adagolás injekciókhoz:

6 mg/kg nedves és száraz FIP esetében

8 mg/kg a szemészeti FIP esetében

10 mg/kg neurológiai FIP esetében

Számológépünket azért fejlesztettük ki, hogy segítsünk Önnek a számítások egyszerűsítésében. A pontosabb adagolás érdekében ellenőrizheti a fenti mennyiségeket, vagy kérheti állatorvosát a megfelelő adagolás meghatározására.

Adagolás tablettákhoz:

* Nedves FIP és száraz FIP esetén

3kg

1x 30 mg Fipmed tabletta (45 mg tényleges mennyiséggel GS441524. Megközelítőleg 75%-os felszívódás az emésztés után)

4kg

1x 40 mg Fipmed tabletta (60 mg GS441524 tényleges mennyiséggel. Megközelítőleg 75%-os felszívódás az emésztés után)

5kg

1x 50 mg Fipmed tabletta (75 mg GS441524 tényleges mennyiséggel. Megközelítőleg 75%-os felszívódás az emésztés után)

* Szemészeti FIP és neurológiai FIP esetén kérjük, duplázza meg az adagot. Vegyen be két tablettát egy helyett.

* Felhívjuk figyelmét, hogy ez a GS441524 hivatalos ajánlott adagja.
Óvakodjon az egyéb adagolási utasításoktól.
Ha magasabb adagot javasolnak, akkor előfordulhat, hogy a gyógyszer nem GS441524, hanem EIDD 2801.
Az EIDD2801 nagy toxicitású és mutagén tulajdonságokkal rendelkezik.
A macskáknál később rákot okoz. Az EIDD2801-et túlnyomórészt kapszula formátumban gyártják.

Az adagolás módosítása a kezelés során

Javasoljuk, hogy az adagot heti súlyellenőrzéssel módosítsák.
Sok ilyen macska sokat hízhat, vagy azért, mert kezdetben olyan soványak, vagy azért, mert nőnek, vagy mindkettő.
Ha a terápia első néhány hetében némi súlycsökkenés tapasztalható, ne csökkentse az adagot.
Rossz jelnek számít, ha a kezelés alatt nem sikerül megfelelő mennyiségű súlyt felszedni.

Ne növelje az adagot, kivéve, ha erre kényszerítő okok állnak fenn, mint például sikertelenség, lassú előrehaladás, alacsony aktivitási szint, a kezdeti klinikai mutatók elmulasztása, vagy a betegség formájának megváltozása szemészeti vagy neurológiai tünetekkel.

Itt jön a képzőművészet, mivel nem szabad túlságosan a nem éppen tipikus vérszintekre összpontosítani, és figyelmen kívül hagyni a macska általános egészségi állapotát.

Lehet, hogy például a globulinszint még mindig kissé magas, de a többi alapvető vérvizsgálati érték és az egészségi állapot rendben van.
Ha jelentős ok van az adag növelésére, akkor annak mindig napi +2 és +5 mg/kg között kell lennie, és legalább 4 hétig kell tartania.
Ha 4 héttel meghosszabbodik a 12 hetes kezelési idő, akkor a kezelési idő meghosszabbodik, hogy alkalmazkodni tudjon.

A dózis növelésére pozitív választ kell várni, és ha nem tapasztalható javulás, az azt jelzi, hogy a dózis még mindig nem elegendő, gyógyszerrezisztencia alakul ki, a macska nem FIP-es, vagy más betegségek nehezítik a kezelést.

Tudni, hogy mikor gyógyult meg teljesen a macskája a FIP-ből

Az egyik legnehezebb döntés annak kiválasztása, hogy mikor hagyjuk abba a kezelést.
Bár néhány macska, gyakran a fiatalabb, nedves FIP-ben szenvedő macskák akár 8 hét alatt, esetleg hamarabb is meggyógyulhatnak, a szokásos kezelési idő 12 hét.
Egyes macskáknál akár dózismódosításra, sőt hosszabb terápiás időtartamra is szükség lehet.

Az olyan kritikus vérértékek, mint a hematokrit, az összfehérje-, az albumin- és a globulinszint, valamint az összes VBC és az abszolút limfocitaszám általában 8-10 hetes korban normalizálódnak a macskáknál, amikor gyakran váratlanul megnő az aktivitás szintje.
Úgy gondolják, de nem erősítették meg, hogy a macska saját immunitása a vírussal szemben 8 és 10 hét között alakul ki.

Sajnos nem létezik olyan egyszerű teszt, amely megállapítaná, hogy a gyógyulás megtörtént-e, és a visszaeséstől való félelem néha arra készteti a tulajdonosokat, a kezelési tanácsadókat és az állatorvosokat, hogy a terápiát 84 napon túl is folytassák.

A visszaeséstől való félelem arra is ösztönzi a döntéshozatali folyamatban részt vevő személyeket, hogy túlságosan óvatosak legyenek az egyes, kissé rendellenes vérértékekkel, mint például egy kicsit magas globulin vagy kissé alacsony A:G arány.

Emlékeztetni kell arra, hogy egy vérérték normál tartománya az állatok többségét magában foglalja, de ez egy harang alakú görbe, és néhány kivételes esetben az értékek e görbe szélén helyezkednek el.
Vegye figyelembe, hogy milyen mértékű patológia alakulhat ki egy FIP-beteg hasában, valamint azt, hogy a hegesedés és más maradandó hatások hogyan befolyásolhatják a normál megjelenést a megfelelően kezelt macskáknál.
Amikor ilyen aggályok merülnek fel, jobb, ha a teljes képet vizsgáljuk meg, mint egyetlen kis szempontot.

A kezelés legfontosabb eredménye a normális egészségi állapot helyreállítása, amelynek két összetevője van: az egészség külső és belső jelei.
Az egészség külső jelei közé tartozik a normális aktivitási szint visszatérése, az étvágy, a megfelelő súlygyarapodás és/vagy növekedés, valamint a szőrzet minősége.
Ez utóbbi gyakran a macska egészségének egyik legjobb mutatója.

Az időszakos teljes vérképen (CBC) és a szérum kémiai profilján alapuló bizonyos alapvető értékek normalizálódása az egészség egyik belső markere.
A hematokrit, valamint a relatív és abszolút összes fehérvérsejt, neutrofil és limfocita szám a legfontosabb változók a CBC-ben.
A szérumkémiai panel (vagy szérumelektroforézis panelmost ) releváns értékei az összfehérje, a globulin, az albumin és az A:G arány.
A bilirubinszintek gyakran megemelkednek a túlburjánzó FIP-ben szenvedő macskáknál, és a gyulladás mértékének és időtartamának nyomon követésére használhatók.

Amikor számos vizsgálati módszerből származó kétértelmű bizonytalansággal szembesülünk, a terápia abbahagyására vagy meghosszabbítására vonatkozó végső döntést mindig az egészség külső megnyilvánulásai alapján kell meghozni, nem pedig egyetlen vizsgálat eredményei alapján.

Adminisztrációs módszer

A FIP-gyógyszer optimális dózisa kritikus fontosságú a hatékonyság növelése szempontjából.
A GS-441524 injekció ajánlott beadási módja a szubkután, azaz a bőr alá történő beadás.
A szájon át adható készítményeket viszont a macskáknak vagy a táplálékukba keverve, vagy közvetlenül egy orális fecskendőn keresztül adják.

Kerülendő gyógyszerek

L-lizin: Soha ne adjunk L-lizint Fe-CoV-fertőzésben vagy FIP-ben szenvedő macskának, mert ellenséges az argininnel szemben, amely szükséges az immunológiai működéshez.

Szteroidok stabilizálás után: A betegség korai szakaszában szupportív (tüneti) gyógyszeres kezelésre lehet szükség ahhoz, hogy a macskák életben maradjanak, amíg a vírusellenes szerek hatni tudnak. A gyógyszerek között gyakran szerepelnek gyulladáscsökkentők (kortikoszteroidok, NSAID-ok). Lehetőleg kerülni kell e gyógyszerek túlzott mértékű alkalmazását, kivéve, ha rövid időn belül és csak akkor, ha erre kényszerítő indok van, különösen a rendkívül rosszul lévő macskák esetében az első néhány napban.

A FIP kezelésének elsődleges célja a vírus szaporodásának megakadályozása a makrofágokban, ami azonnal leállítja a különböző gyulladásos és immunszuppresszív citokinek termelődését, amelyek a FIP tüneteit okozzák. Míg bizonyos gyógyszerek, például a kortikoszteroidok és a NSAID-ok csökkenthetik a gyulladásos citokinek mennyiségét, a GS-441524 teljesen blokkolja ezeket a káros citokineket. A FipMed 24-48 órán belül jelentős javulást idéz elő a hőmérséklet, az aktivitás, az éhségérzet és más tünetek tekintetében. Ez a javulás lényegesen nagyobb lesz, mint amit bármely más gyógyszer biztosíthat. Ennek eredményeképpen, hacsak nincs nyomós ok más gyógyszerek további alkalmazására, azokat abba kell hagyni, amint a FIP tüneteiben észrevehető és következetes javulás következik be.

A szteroidok a FIP-hez kapcsolódó tünetek elfedése mellett a GS-441524 vér-agy gáton keresztüli eloszlását is befolyásolhatják.
Számos vizsgálat kimutatta, hogy a szteroidok csökkenthetik a vér-agy gáton keresztüli áteresztőképességet.
Macskák esetében a csökkent permeabilitás csökkentheti a GS-441524 hatékonyságát és növelheti a visszaesés valószínűségét.

Néhány antibiotikum: Fluorokinolon antibiotikumok: A fluorokinolon antibiotikumok fluort tartalmaznak, és bejuthatnak az agyba/idegrendszerbe. Emiatt mellékhatásaik neurológiai tüneteket okozhatnak. Mivel nagyon beteg cicákat kezelünk, lehetőség szerint nem szeretnénk újabb tüneteket hozzáadni, amelyek megzavarhatják a kezelést. Ha állatorvosa úgy véli, hogy fluorokinolon antibiotikumra van szükség, kérjük, kövesse a tanácsát, mivel vannak olyan betegségek, amelyekhez ezt a gyógyszercsoportot kell szedni.

Olyan gyógyszerek, amelyek hatással lehetnek a központi idegrendszerre: A FIP áthatolhat a vér-agy gáton. Ha egyszer kialakul, nagyon nehéz lehet gyógyítani a neurológiai és szemészeti esetekben a macskákat. A hosszabb ideje fertőzött macskáknál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki neurológiai tünetek, ami arra utal, hogy a vírus behatolt az agyba. Ez a Dry-FIP betegek túlnyomó többségére igaz. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek befolyásolhatják a vér-agy gáton keresztüli áteresztőképességet, ami csökkentheti a FIP-kezelés hatékonyságát.

Végül, ha tudja, hogyan kell helyesen alkalmazni a FIP-kezelést, növelheti macskája gyógyulási esélyeit és meghosszabbíthatja életét.
Az ajánlott adagolási mennyiségekkel és gyakorisággal, valamint az adagolási technikákkal kapcsolatos bármilyen kérdéssel kapcsolatban forduljon hozzánk vagy állatorvosához.