Mire kell odafigyelni a FIP-kezelés során?

A legfontosabb a klinikai válasz értékelése; ha az nem javul, nagyobb adagolásra lehet szükség. Különösen akkor, ha a macska jól van, a legjobb, ha rendszeres vérvizsgálatokat végeznek, de vegye figyelembe, hogy ez stresszes és költséges klinikai látogatásokat jelenthet. FIP-kezelés ellenőrzése: elegendőnek kell lennie a válasz felméréséhez ezekben az esetekben. A macskatulajdonosoknak ajánlatos arra ösztönözni a macskákat, hogy otthon, megfizethető árú babamérlegek segítségével mérjék meg kedvenceiket, és naplóban rögzítsék éhségüket, viselkedésüket, légzésszámukat és más lényeges tényezőket.

Az alábbi tanácsok a macska kezelésre adott reakciója alapján módosulhatnak:

– A normotermia és a viselkedés várhatóan 48 órán belül javulni fog. Ekkor szóbeli tájékoztatást kell kapnia a macska fejlődéséről, és arról, hogy mennyire egyszerű a gyógyszeres kezelés.

– Két hét elteltével fontos a testsúly, a viselkedés és a folyadékgyülemek felmérése (házon belüli szkennelés, haskörfogatmérés). A szérum biokémia és a hematológia is értékelhető, szükség szerint a pénzügyi korlátok figyelembevételével (pl. gondolja át, hogy az összfehérje, a PCV és a plazma színének vizsgálata, amelyet mikrohematokrit csővel mérnek, hatékony és gyors kezdeti szűrésként használható-e annak megállapítására, hogy szükség van-e további vizsgálatokra). A szérum AGP normalizálódása (ha a kezelés előtt emelkedett) segíthet a remisszió előrejelzésében; – A macskát újra kell vizsgálni, és a fent említett vizsgálatokat hat hét után újra el kell végezni.

– A macskát 12 hét után meg kell vizsgálni, és ideális esetben a terápia abbahagyása előtt minden értékelést normálisnak kell találni. Néha megfigyelhető, bár a kiújulástól független, mérsékelt krónikus hiperglobulinémia és enyhe hasi nyirokcsomósság. Még mindig lehetséges a gyógyszeres kezelés abbahagyása, ha minden más paraméter – beleértve az AGP-t is – normális.

Abban az esetben, ha az elérhető és elfogadható árú, hasznos az ellátás helyén végzett ultrahangvizsgálat (POCUS) a nyirokcsomó méretének és/vagy a folyadékgyülem feloldásának értékelésére.

Mire számíthatok a FIP-kezelésemtől?

– Az első két-öt napban észre kell vennie a hangulat és az étvágy változását, a lázcsillapítás megszűnését, és ha van ilyen, a hasi vagy mellhártyán lévő folyadék csökkenését.

– A terápia első néhány napja alatt, vagyis mielőtt a gyógyszer hatni tudott volna, több olyan klinikai tünet is előfordulhat, amely a FIP-re vezethető vissza. Például, ha a macska otthon van, ösztönözze a tulajdonost, hogy mérje fel a macska nyugalmi légzésszámát és légzési erőfeszítéseit. Ez magában foglalhatja a mellhártyagyulladás kialakulását vagy visszatérését is, ami vízelvezetést igényelhet. Lehetnek neurológiai vagy uveitis-tünetek is (a tulajdonosok például az írisz színének megváltozását észlelik). A neurológiai vagy szemműködésben bekövetkező változásoknak a gyógyszeradag értékelésére kell késztetniük annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e a gyógyszeradag növelése.

– Általában a folyadékgyülemek két hét alatt elmúlnak. Ha a vérömleny két hét után is fennáll, gondolkodjon el az adagolás emelésén (ideális esetben napi kétszer 2-3 mg/mg-mal, vagy 12 óránként), például a kizárólag vérömlennyel rendelkező macskák számára ajánlottnál magasabb szintre.

– Több hétig is eltarthat, amíg a szérum albumin emelkedik és a globulinok csökkennek (azaz normalizálódnak); azonban ne feledje, hogy a globulinok kezdetben emelkedhetnek, ha jelentős mennyiségű folyadék felszívódik. Ha minden más paraméter normalizálódott, akkor is fennáll az esélye annak, hogy a globulinok a kezelési ciklus végén még mindig kissé emelkedettek lesznek. Ez nem kapcsolódik a kiújuláshoz.

– A vérszegénység és a limfopénia megszűnése akár 10 hétig is eltarthat, és a hatékony terápia limfocitózist és eozinofíliát eredményezhet.

– A megnagyobbodott nyirokcsomók általában néhány hét alatt zsugorodnak, de esetenként még a kezelés befejezése után sem nyerik vissza normális méretüket vagy ultrahangos echogenitásukat. Ha azonban minden más mutató normalizálódott, ez nem utal a FIP kiújulására; a terápiát a terveknek megfelelően le kell állítani, és a beteg szoros megfigyelés alatt tartható.

Ha a vártnál kisebb fejlődést észlel, érdemes lehet átgondolni a diagnózist és/vagy emelni az adagot.

A FIP-kezelés után mire kell odafigyelnem?

A jellemzően 12 hétig tartó terápiát követően a macskák tulajdonosainak figyelniük kell a kiújulásra utaló klinikai jeleket, például az étvágycsökkenést, a testsúly ingadozását vagy egyéb tüneteket. A relapszus klinikai mutatói eltérhetnek az eredeti diagnosztikus jelektől (például neurodiffúziós jelek korábbi folyadékgyülemekkel rendelkező macskáknál). A macska vizsgálata körülbelül négy héttel a terápia abbahagyása után ideális. Ha az AGP normális marad, akkor a megfigyelés megnyugtató lehet. Fontos, hogy minden klinikai tünetet azonnal megvizsgáljon.

Használhatok-e kiegészítő terápiákat a FIP kezelése során?

A támogató kezelés különböző formái előnyösek lehetnek a FIP-ben szenvedő macskák számára. A vírusellenes szereket nem vizsgálták különösebb kiegészítőkkel, és számos szájon át szedhető gyógyszer alkalmazása nem feltétlenül a legjobb megoldás a betegek megfelelőségével kapcsolatos problémák és a kapcsolódó költségek miatt. A beteg és dehidratált macskáknak azonban szükségük lehet intravénás folyadékpótlásra. A helyzettől függően a következő beavatkozásokat lehet fontolóra venni:

– Idegi elváltozások, uveitis, peritoneális és pleurális gyulladás, valamint a tömegekből eredő puffadás mind kellemetlenséget okozhatnak az érintett macskáknak. A multimodális fájdalomcsillapítás részeként az opioidokkal, például buprenorfinnal, és egyéb gyógyszerekkel, például NSAID-okkal végzett terápia hasznos lehet, ha a macska eszik, és a vese paraméterei és a hidratáltsági állapota normális;

– Az első kezelési időszak alatt szükség lehet a mellhártyagyulladás ismételt lecsapolására;

– A hasi folyadékgyülemek normális elvezetése csak akkor történik, ha a nyomás veszélyezteti a légzést;

– A táplálkozás kulcsfontosságú, mivel a FIP-ben szenvedő macskák gyakran fogynak és megváltozik a fizikai megjelenésük. Az orrcsövek rossz tolerálhatósága és a depresszió kialakulásának lehetősége miatt a mély anorexiában szenvedő, a fent említett gyógyszerekre nem reagáló macskák számára előnyös lehet a nyelőcső- (O-) cső behelyezése.

– Emellett néhány beteg macskának rövid táppal történő rövid távú táplálási csövek elhelyezése is előnyös lehet, ami megkönnyítheti a gyógyszeres kezelést. Az olyan gyógyszerek, mint a maropitant, segíthetnek a macskáknak, hogy jobban érezzék magukat, ha émelyegnek, és evésre serkentik őket;

– A FIP által okozott súlyos (és esetenként hemolitikus) vérszegénység bizonyos eseteiben a vírusellenes szerek mellett vérátömlesztésre is szükség lehet; hepatoprotektív szerek, mint az S-adenozil-metionin (SAME), szilibinnel vagy anélkül, általában nem szükségesek, még olyan macskák esetében sem, amelyek ALT enzimaktivitása emelkedett;

– és a kortikoszteroidok általában ellenjavalltak a FIP vírusellenes kezelésében a mellékhatások és az immunszuppresszió megelőzése érdekében. Másrészt a súlyos neurológiai tünetekkel küzdő macskáknak esetenként rövid ideig (1-5 napig) szisztémás kortikoszteroidokra lehet szükségük a gyulladás csökkentése érdekében. Az uveitiszben szenvedő macskáknak is előnyös lehet a helyi kortikoszteroidok alkalmazása. Az immunmediált hemolitikus anémia (IMHA) a macskák immunplexopátiájának (FIP) ritka mellékhatása, amely gyakran igényel szisztémás kortikoszteroidterápiát hosszabb ideig a vírusellenes kezelés mellett, hogy enyhítse a vérszegénységet. Fontolja meg NSAID adását a FIP terápiában részesülő macskáknak, ha gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelésre van szükség (feltéve, hogy a macska eszik és a vese- és hidratációs paraméterei normálisak).